KEZDŐLAP

MAGUNKRÓL

KAPCSOLAT

TERMÉKEK

REFERENCIÁK

LETÖLTÉS

IN ENGLISH

 

 

 

 

 

 

ErdaGIS felhasználók

Egyedi fejlesztések

Adatfeltöltés/egyéb

Barátaink

 

 

 

A soproni régészeti települési egységek GIS kiértékelésének problémái.

Csáki György

Ez a lap a 2003. November 14.-én a szerző Bochumi régészeti konferencián tartott előadása alapján készült.

A lelőhely, Sopron ÉNy-i városrészében, a Krautacker dűlőben található. 1973-1988 között nagyszabású leletmentő ásatás folyt itt Jerem Erzsébet vezetésével. Több mint 20.000 m 2 terület került feltárásra, melyen egy többrétegű folyó menti telep és a hozzátartozó temető húzódott. A lelőhely egy kb. 218 m magasságú teraszon fekszik , az Ikva, Zeiselbach és Liget patak által alkotott völgyben, a Soproni és Ruszti hegyvonulat között.

Összesen 385 települési objektumot ástak ki és több mint 180 sírt tártak fel. A kiemelkedően fontos ásatás anyagának feldolgozása és publikációjának előkészítése az OTKA és DAAD támogatással magyar-német tudományos együttműködés keretében történik. A MTA Régészeti Intézete mellett a Marburgi és Berlini Egyetem Őskori Intézetei és a Bochumi Bányászati Múzeum is bekapcsolódott a több évre tervezett munkába , melynek igen fontos részét képezi a GIS kiépítése, melyet 2 éve kezdtük el.

Első feladat a térinformatikai rendszerben szereplő térképek és rajzok egységes koordináta rendszerének megválasztása volt. A projekt vezetése úgy döntött, hogy ez Gaus-Krüger vetületi rendszer legyen. Szkenneltük, majd Gaus-Krüger rendszerbe transzformáltuk a topográfiai alaptérképet, végül digitalizáltuk. A magassági értékeket adatbázisban rendeltük hozzá a szintvonalakhoz, így könnyű különböző felületeket generálni. Ezek jól l á ttatják a település domborzati viszonyait. A fellelhető átnézeti rajzokból és alappontokból 3 egymástól független ásatási koordináta rendszert azonosítottunk, amelyet a 15 éves ásatás alatt használtak.

Második feladat a 15 évig tartó ásatás során összegy űlt rajzanyag rendszerezése szkennelése és Gaus-Krüger vetületbe transzformálása volt az ásatási hálózat alapján. Ennek során 210 rajzot válogattunk ki. Ezek elsősorban az objektumokról készített tisztázati helyszín és metszet rajzok voltak. Hátra vannak m ég a temetők rajzai. Ahol tisztázati rajzok nem álltak rendelkezésre, ott a terepi a dokumentáláshoz használt, milliméterpapírokra készült eredeti objektumrajzokat szkenneltük. A szkennelt rajzokat is Gaus-Krüger vetületbe transzformáltuk és betöltöttük a z ErdaGIS rendszerbe. A transzformált rajzokat a GIS rendszer úgy használja, hogy csak azokat a rajzokat jeleníti meg a képernyőn, amik az éppen szemlélt területre esnek. Ez nagyon hatékonnyá teszi a digitalizálási munkát, amelyet az ErdaGIS egyéb funkciók k al is támogat. Kiválasztva pl. az objektum szélét, a digitalizáláshoz szükséges összes beállítást: layer, szín, stílus, vastagság és elemtípus, automatikusan elvégzi. A digitalizálás során elsősorban az objektumok kiásott szélét és a foltjukat digitalizál t uk, különböző layereken. Minden objektumba lehelyeztünk egy centrális text elemet, amely tartalmilag maga az objektum azonosító száma, és ehhez kapcsoltuk a leíró adatbázis rekordját. Ennek tartalma a képen látható.

  • Kitöltésre került az objektum száma, objektum típusa. Néhány helyen már két nyelven magyarul és németül is felvittük a tartalmakat, mint ahogy a képen az objektum típusának kódtábláján látszik. A jövőben fontos feladat a GIS rendszer adattartalmára vonatkozóan a két nyelvűség biztosítása.

  • Beírtuk az ásatás dátumát.
  • Kialakítottuk az objektumok keltezéséhez az egyes régészeti korszakok kódtábláját. Az objektumok keltezését két értékkel a legkorábbi és a legkésőbbi időponttal adtuk meg.
  • Lehetőség van bármilyen megjegyzést fűzni az adott objektumh oz.
  • A következő mezők 4 fajta az adott objektumból előkerült jellemző kislelet rögzítésére ad módot.
  • Az egyéb mezőben további kiegészítésre van lehetőség a leletekkel kapcsolatban.
  • A további leltár című mezők kitöltése a munka nagyon fontos részét képezi.

Ezek segítségével lehet a leltározott, leltári számmal jelölt, szkennelt objektum alaprajzokat, metszeteket, fényképeket, és egyéb dokumentumokat a térképen elhelyezkedő objektumokhoz rendelni. Ehhez kialakítottunk egy olyan táblát, amely megteremti a ka pcsolatot a két féle azonosítási rendszer, a leltári szám és a térképi objektumszám között.

Ezt a táblát kell folyamatosan kitölteni, amikor újabb, leltári számmal ellátott, dolgot töltünk a rendszerbe. A felvitel befejeztével egy szinkronizáló program b iztosítja a kapcsolatot a két azonosítási rendszer között. Ezután a térképen lévő ásatási objektumot kijelölve az adatbázis táblájáról megjeleníthetőek annak digitális dokumentumai, rajzok, diák, leírások stb. Itt valósul meg az-az alapelv, hogy olyan mod e llt használunk, amely szerint a megtalálás illetve készítés térképi helyéhez kötve tároljuk az információkat. Ennek a rendszernek a feltöltése jelenleg is folyamatban van. Az elmúlt időszakban több mint 300 helyszínrajzot és metszetet, és több mint 1400 d i át szkenneltünk és töltöttünk be. Hátra van még a temetők helyszínrajzainak és kb 600 diának a szkennelése és betöltése. Illetve a későbbiekben kiválasztásra kerülő dokumentációk betöltése. Nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy az objektumra rámutatva a h o zzá kapcsolt rajzok, dokumentumok, képek stb. azonnal megjeleníthetők.

A munka során külső adatbázisok bekapcsolására is sor került. Ezek az adatbázisok akárcsak az alaprendszer is szintén MS Access adatbázisban készültek. Készítőik Franka Schwellnus aki a késő Hallstatt - korai kelta időszak objektumainak teljes felolgozását (kerámi és kisleletek) csinálja, és Manue Zeiler aki a kelta edényégető kemencék és a környezetükben taláható selejtes gödrök stb. leleteivel foglalkozik.

Jelenleg lehetőség van lekérdezni azokat az objektumokat melyekről készült ilyen részletes elemzés. A rendszer képes ráablakolni ezekre és így azonnal lehetőség van a belső és külső adatbázis lapjaik megjelenítésére. Ha ezekben a kapcsolt adatbázisokban munkavégzés történik a GIS -től függetlenül, az access állományaik egyszerű bemásolásával frissíthetők a rendszerben. További fejlesztési lehetőség itt, hogy a külső adatbázisban kiválasztott objektumhoz meghívni a térképet. Ez más alkalmazás fejlesztéseinknél már működik, itt eddi g nem volt rá szükség.

Befejezésül néhány lekérdezést és megjelenítést mutatok be.

Színes raszterfelület az ásatási terület domborzatáról, ahol az alacsony részeket kék a középső részeket zöld, a magasan fekvő részeket pedig barna színnel ábrázoltuj. Vör ös színnel az objektumkontúrok láthatók.

Ezen a képen az ásatási terület DK-i részletén világoskék színnel a datált, feketével a nem datált objektumok láthatók.

Az előző terület színes domborzati modellel és a halstatti objektumokkal. Kék színnel a kizárólag halstatti korú, vörös színnel a halstatt kort és más korokat is érintő leleteket tartalmazó objektumok láthatók. Ezt a lekérdezést a következő párbeszéd ablak tette lehetővé.

A beírt SQL utasítás meggenerálja a lekérdező dialógboxot aminek segitségével a korok maszkolását beállíthatjuk. Ennek segítségével a felhasználó tetszés szerint állíthat üssze lekérdező utasításokat különösebb szakértelem nélkül. Ezek fájlba elmenthetőek, visszahívhatóak, akár nyomógombhoz is köthetők. Ezután a beállításoknak megf e lelően az eredményt rajzban, listában vagy excel táblában jeleníthetjük meg.

Természetesen még nagyon sokféle lekérdezés és elemzés lehetséges. Itt csak néhányat tudtam megmutatni.

Bochum, 2003. november 14.

 

 

 

Kezdőlap

Kapcsolat

Vissza

Lap tetejére